Hogyan lehet az iskolában felhasználni a Google alkalmazásait? Erre a kérdésre mutatok néhány példát ebben a bejegyzésben. Tanórán, illetve azon kívül is hasznunkra lehet, csak kellőképpen ismerni kell hozzá az alkalmazást, hogy kiaknázhassuk a benne rejlő lehetőségeket.

Sokak számára ismerős lehet a Microsoft Excel táblázatkezelő program, amiben táblázatokat hozhatunk létre, különböző adatokkal dolgozhatunk, kimutatásokat végezhetünk, mindezt pedig úgy formázzuk, ahogyan csak szeretnénk. Már általános iskolától kezdve tananyag informatika órán, viszont csak középiskolában mélyedünk el igazán a használatában az összetettebb beépített függvényei segítségével.

A Google Táblázatok egy leegyszerűsített verziója az Excelnek, amihez bármikor, bárhonnan hozzáférhetünk (telefon, táblagép, számítógép), közösen szerkeszthetjük azzal, akivel szeretnénk (akinek hozzáférést biztosítunk-nem szerkesztheti bárki!). Tehát a Google Táblázatokkal egyszerre dolgozhatunk ugyanazon a dokumentumon. A szerkesztést pedig nyomon lehet követni (ki és mit módosított), a közös munkánál különböző színekkel jelöli a különböző személyeket, így folyamatában is látszik, hogy ki mit csinál (valós idejű szerkesztés). Ami pedig a hab a tortán, hogy az Excellel való együttműködése miatt átkonvertálható az Excel-fájl Google Táblázattá (illetve fordítva), az Excel-fájlokat a Táblázatok alkalmazásban megnyitva azok ugyanúgy szerkeszthetők és menthetők.

De hogyan használjuk ezt a gyakorlatban?

Szaktanárként

Kiselőadások témája és időpontja

Sokszor használom (egyelőre még csak diákként) a Táblázatokat különböző órákhoz kapcsolódó követelmények időpontjainak kiválasztásához, például hogy mikor szeretnék kiselőadást tartani. A képen látható példán a feladat a következő: mindenkinek be kell mutatnia egy matematikaversenyt az órán, és egy órán legfeljebb két diák előadása fér bele az időbe.

A versenyt mindenki saját maga választja ki, de egy versenyt csak egy ember ismertethet, szóval "aki kapja, marja" alapon megy a választás. Ennek előnye, hogy gyors visszajelzés mind a tanár, mind a diák részére (a diák például előre tud tervezni, látja, kik lesznek előtte-utána, ki az, akivel egy nap szerepel majd), módosítható, ha esetleg betegség vagy szünnap miatt máshogy alakulna a beosztás, illetve nem az órából megy el idő azzal, hogy szavazunk, vagy időponton (esetleg témán) veszekednek a diákok. Ráadásul igazságosabbnak is tartom, mint amikor egy papírt adunk körbe ugyanezzel a felszólítással, mert itt nem az ülési renden (vagy azon, hogy adják körbe egymásnak) múlik az, hogy kinek mennyi beleszólása, választási lehetősége van, hanem azon, hogy mikor foglalkozott a tanár által küldött emailre.

Persze ekkor meg kiütközik a hátránya is, ha nem mindenki számára elérhető ugyanúgy a táblázat. Itt most arra gondolok, hogy van, aki az okostelefonján már hazafelé a buszon is ki tudja tölteni a mobilinternete segítségével a táblázatot, és lehet, hogy van, akinek nincsen ilyen eszköze, legfeljebb otthon, a számítógépen tudja majd este megnézni a leveleit. Itt viszont feltételeztük, hogy mindenkinek legalább egy eszköze van, amiről eléri a Táblázatokat, és ez manapság tényleg egészen reális kép. Viszont csak akkor szabad szerintem hasonló feladatot adni, ha már meggyőződtünk róla, hogy tényleg mindenki számára elérhető, különben a közös munka helyett kirekesztjük azokat, akiknek valamilyen oknál fogva nincs (vagy csak ritkán, mondjuk az iskola könyvtárában) elérhető eszközük hozzá. Ekkor inkább maradnék a hagyományos papíros táblázatnál.

Kiselőadások elérhetősége

Az alábbi példa szintén kiselőadásokkal kapcsolatos, azonban itt egy alkalommal került sor az összes előadásra, így az időpont irreleváns volt. Az viszont fontos volt, hogy minden prezentáció elérhető legyen egy fájlból, hogy beleférjen az időkeretbe az összes előadás, és ne azzal menjen el az idő, hogy elérhetőségeket keresünk (például ha pendrive-on kell behozni: Hol a pendrive, Ellenőrzi-e a gép, Melyik mappába raktad...). Így a vetítés zavartalanul működött (persze ehhez egy héttel előbb el kellett készülnie a prezentációknak, de így nem volt utolsó utáni pillanatra hagyott munka).

Osztályfőnökként

 Úgy gondolom, osztályfőnökként tudjuk a legtöbb Google alkalmazást felhasználni, ráadásul úgy, hogy az osztály csoportszelleme fejlődjön. Akár a Naptár, Térkép, Dokumentumok, vagy a Táblázatok esetén a közös szervezésre, megosztásra leginkább osztályfőnökként van alkalmunk, akár egy közös színház-látogatásról, az osztálykirándulás megszervezéséről vagy az osztálypénz megbeszéléséről legyen szó, sőt, a szülőket is belevonhatjuk a közös munkába (attól függ persze, hogy mi a célunk).

Amennyiben többet szeretnél megtudni a különböző alkalmazásokról, kattints IDE.